Országos 3. helyezett a Fráter Gimnázium irodalmi színpada

on .

Ruttkai Éva születésének 90. évfordulója alkalmából az OSZMI (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) a színésznő kedves szerepeiből színjátszó versenyt hirdetett „Nyinák és Alexandrák színpadra” címmel középiskolások számára. A kiírás szerint a fiataloknak kellett bemutatni tizenöt percben, mit gondolnak az emberi kapcsolatokról, szerelemről, barátságról, emberi helytállásról A.P.Csehov, Sirály, Cseresznyéskert és Molnár Ferenc, A hattyú c. színművek alapján.

Nem tudtunk választani a megjelölt drámák közül, hiszen mindegyikben briliáns módon ábrázolja a szerző a fenti kapcsolatokat, de mindegyikben mást. Éppen ezért mi arra vállalkoztunk, hogy a három drámából írunk egy jelenetsort, mert mi összességében szerettük volna megmutatni ezt az érzelmi töménységet. Miután a diákok kiválasztották az általuk olvasott drámák legjobbnak vélt részeit – és a rendező tanár, e sorok írója szerint is a legjobbakat –, összeszerkesztettük a szövegrészleteket.

Hála Istennek a Fráter György Katolikus Gimnáziumban sok tehetséges diák van, akik szabadidejük jelentős részét immár rendszeresen rászánják a szövegtanulásra, próbákra a sikeres előadás érdekében. Rendezői elgondolás szerint a főszereplő Alexandra szerepét két lány játszotta. A fiatal, szárnyaló, szellemi szabadságát a lelke mélyén őrző lány Molnárnál egyetlen éjszaka alatt, míg Csehovnál évek alatt veszíti el ezt a benső csodát. Ezt mi úgy érzékeltettük, hogy egy másik, karakterében eltérő szereplőt léptettünk fel, aki kifelé, a külvilág felé őrzi ugyan méltóságát és hűvös közönyét mint a hattyú, de lelkének szárnyalását, a Sirályt már elveszítette.

A kiírás szerint az elkészült produkcióról digitális felvételt kellett készíteni, és beküldeni a pályázat kiírójának. (Pályázati kisfilmünk a Gimnázium honlapján, www.frater.hu, megtekinthető.) Az országból huszonöt kisfilmet küldtek be, és közülük nyolcat hívtak be 2017. december 9-re a Thália Színházba a gálára. Mi is meghívást kaptunk, és természetesen nagy-nagy lelkesedéssel és izgalommal indultunk el. A helyszíni, délutáni próba után volt egy kis időnk megcsodálni Budapestet éjjel, sétálni a Korzón, ahol este fess a pesti nő, és hétkor várni, ha nem is a Nemzetinél, de a Tháliában az előadást. Azaz egyfajta ráhangolódás volt ez az előadásunkra, miközben a 20. század elejének igényes pesti sanzonjait hallgattuk.

Izgalmas volt a helyszín is, hiszen a mai Thália Színház 1926-1944 között Rádiusz Moziként, Budapest egyik legelegánsabb mozijaként működött. Az épület színházakra jellemző hatalmas belmagasságú előterekkel nem rendelkezik, és mai napig a mozi hangulatát őrzi. Ám a második világháború után a nagykörúti Vígszínház bombatalálata miatt a Rádiusz működött az újjáépítésig Vígszínházként. Ebben az épületben játszotta Tolnay Klári Alexandrát, és a Tolnay betegsége miatt a főszerepbe beugró tizenhét éves Ruttkai Éva először itt lépett színre főszerepben. Ekkor lopta be magát egyetlen előadás alatt a pesti közönség szívébe megmutatva tehetségét. Így nemcsak Ruttkai drámai örököseként érkeztünk meg, de a hely is árasztotta magából e színésznagyságok szellemi közelségét.

A szervezők az estét két részre osztották, ahol először a nyolc meghívott produkciót néztük meg, majd a második részben Ruttkai Évára emlékezve Szigethy Gábor színháztörténész, Ruttkai Éva lányának férje mondott néhány személyes és nagyon kedves történetet a Színésznőről, majd az OSZMI és a Károli Gáspár Egyetem Színháztudományi szakának képviselőiből álló szakmai zsűri értékelte a produkciókat. A mi előadásunkban külön kiemelték a szereplők hibátlan színpadi mozgását, a produkció tisztán látható gondolati ívét és a szövegrészletek tökéletesen pontos illesztését, a „dramaturgiai bravúrt”.

Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a mindannyiunk szemében akkor látható boldogság, elégedettség, a munkánk után járó elismerés olyan örömöt hozott, amelyet szavakkal kifejezni nehéz, viszont tudom, és nyugodtan mondom mindannyiunk nevében, hogy valóban különös éjszaka volt.



Németh Gergely
magyartanár, az irodalmi színpad vezetője

 

DSC02467